Kanizsay Dorottya Egészségügyi Szakképző Iskola

>

1043 Budapest, Kassai u. 24/a
Telefon: 369-2237, 370-3589, 370-3590, Fax: 369-2807
http://www.kanizsay.sulinet.hu
e-mail: administrator@kanizsay.sulinet.hu

Bemutatkozófilm

Iskolánk, Újpest városiasodásának, fejlődéstörténetének fontos állomásaként 1919. szeptemberében nyitotta meg kapuit 201 környékbeli leánygyermek számára.

Az Újpesti Figyelő, melynek Dr. Cserba Dezső volt a főszerkesztője, s egyben az iskola alapításának fő szorgalmazója, éveken, hónapokon át tájékoztatott arról a küzdelemről, melyet azok vívtak, akik fontosnak tartották a leánygyermekek tanulását, s azt, hogy ne kelljen naponta a pesti gimnáziumokba beutazniuk villamoson, hiszen a fiútanulók már 1905 óta a Kanizsay Dorottya Gimnáziumban tanulhattak helyben. Dr. Cserba Dezső újpesti ügyvéd nevét, tehát mint fő szervezőét kell megőriznünk történetünkben.

1919 szeptemberében indult az iskola, 4 osztályban 201 növendékkel, kezdetben - mivel önálló helyiséggel még nem rendelkezett - du. 2-6-ig az I. sz. polgári leányiskolában, Dr. Zibolen Endre igazgatása alatt - később a Könyves Kálmán Gimnázium igazgatója lett! - az 1924-25-ös tanévre már nyolcosztályos gimnáziummá fejlődött, 308 tanuló járt ekkor már az iskolába. Az 1925-26-os tanévben kapta jelenlegi helyét, Dr. Lersch Ernő igazgatása alatt, az akkori Ferenc József téri iskolára való ráépítéssel. 1926. február 3-án délelőtt 10 órakor kezdődött a névadó ünnepség, melyen Dr. Semsey Aladár polgármester - aki az első lépésektől támogatta Dr. Cserba Dezső munkáját, a leánygimnázium létrejöttét - mondott beszédet, megemlékezve az építőkről: Tomola Frigyesről és Góth Jenő építészekről, az újpesti iparosokról, a szülőkről, kik anyagilag támogatták az építkezést. Az igazgató pedig a névadóról emlékezett meg, s bejelentette, hogy a gimnázium az 1926-27-es tanévben leánylíceummá alakul. A leánytanulók vallásos, erkölcsös szellemű nevelésben, meglehetősen szigorú fegyelem mellett nevelődtek Újpest számára becsületes polgárokká.

Az iskola kis kápolnájában gyűltek össze hétvégeken közös misére a tanulók, a nagy ünnepélyek pedig az István téri templomban zárultak közös misével. 1925-ben megalakult a leánylíceum kongregációja Fekete Ferenc hittanár vezetésével, a katolikus lánytanulók vallásos nevelését biztosítva. A protestáns - református és evangélikus - tanulók szintén hetente részesültek bibliaoktatásban. Az izraeliták egy vallásos ifjúsági egyesületben vettek részt közösen a reálgimnáziumi ifjúsággal.Önképzőkörök, sportkör, különféle segélyegyleti részvétel, Vöröskeresztes csoportmunka, a szociális jellegű munkákban való részvétel jellemezte az iskolát a szigorú oktatási követelmények teljesítése mellett. Az iskola szervesen kapcsolódott Újpest iskolarendszeréhez, jó nevű leánynevelőként funkcionált. A jobbára polgári szülők gyermekeinek köre az idők folyamán kibővült az Újpest ipari fejlődésével megnövekedő munkás szülők gyermekeivel, s új szellemű oktatás következett.

1934-35. tanévben a 34. évi XI. tc. értelmében ismét átnevezték gimnáziummá a líceumot, mely 1935-36-tól a továbbiakban így működött. Az átlaglétszám ez években 299-309 között mozgott, 21 tanár Dr. Lerch Ödön vezetésével, ki 1939-ben bekövetkezett haláláig igazgatta az iskolát.
Az 1939-40-es tanévben Porcsalmy Zoltán lett az igazgató, ő vezette az elkövetkező nehéz, háborús években az iskolát.
1944-ben hadikórházat rendeztek be az épületben, s így a tanítás 2 évig szünetelt itt. A tanulókat más intézményekbe helyezték át - pl. a Katolikus Leányegyletbe, a Könyves Kálmán Gimnáziumba. Az épület több belövést kapott, a berendezése elpusztult, a további iskolai létet veszély fenyegette. Ismét a szülői összefogás segített.
Az igazgató az 1946-47-es tanévtől Dr. Sípos Lajos, ő fogta össze újra a testületet, a tanulókat, s e tanévtől újra fejlődésnek indult a Kanizsay. A háború utáni évek az iskolareform évei voltak. Az 1944-45-ös tanévben 8 évfolyam 1-1 osztályába 35-35 tanuló, az 1945-46-os tanév 8 évfolyama 8 osztályába 298 tanuló járt.
Az 1946-47-es tanévtől az iskolareformot folyamatosan vezették be. Az alsóbb évfolyamosak az Április 4. téri iskolába kerültek. 1947-48-ban 215, 1948-49-ben 202 tanuló járt a gimnáziumba. Az 1949-50-es tanévet (már) 4 osztályos gimnáziumként 244 beiratkozott tanulóval kezdték. Az
1950-51-es tanévet már kerületi rendszerben - 1950. január 1-jén lett a főváros IV. kerülete Újpest - kezdtük. Az újpesti iskolarendszer rohamosan fejlődött, a lakótelepi építkezésekkel megnövő gyereklétszám igényelte ezt.
1956-ban az iskola másodszor is megépült, a bombatalálat következtében az irattár s az épület jelentős része elpusztult: szertáraink, termeink egy része tönkrement. A helyreállítás után folytatódott a gimnáziumi oktatás.
Az 1961-62-es tanévtől szakközépiskolai osztályok indultak: gyógyszergyártó szakmunkásokat képeztek. Kísérleteztek az 5+1-es oktatással: heti 1 alkalommal a tanulók a Hazai Pamut Szövőben sajátították el a szövőnői ismereteket. Rajztagozatos osztállyal is kísérleteztek. Ezekben az években már koedukálódott az iskola. Az igazgatók: Bársony Jenő, Fülöp Zoltán, Hann Ernő, Kenedy Lászlóné, s a megbízott Szabó László voltak.
A nagy változást iskolánk életében az 1968-as év hozta. Megindult, 4 év alatt kialakult, s azóta is fő profilunk: az egészségügyi szakképzés. 1972-re az egyéb típusok megszűntek, egészségügyi szakközépiskolává vált a régi gimnázium. A beinduló szakképzés - mely az érettségi mellé szakmai képesítő bizonyítványt adott tanulóink kezébe: ápoló, csecsemőgondozó, asszisztens szakon - is biztosította Újpest és a környező kerületek, a vidéki vonzáskörzet ellátottságát szakemberekkel.

Dr. Pálmai Mátyás igazgató, Dr. Ádám Sándorné igazgatóhelyettes nevéhez fűződik az átszervezés. Dr. Ritecz Józsefné neve fémjelzi ezt az átalakulást, majd az iskola töretlen ívű fejlesztését, fejlődését 1989-ig. Kezdetben évfolyamonként 2 osztály indult, s ez az évek folyamán 800 fős 24 osztályos iskolává alakult. A humánum, a tisztesség, becsület, az általános műveltség és a szakmai felkészültség jó színvonalú elsajátítása lettek a fő alapelvei iskolánknak. Jól felszerelt szaktantermekben, valamint szakmai gyakorlóterületeken sajátítják el a tanulóink mindazokat az elméleti és gyakorlati tudnivalókat, melyek a beteg emberek ápolásához, kisgyermekek gondozásához szükségesek. Az 1970-en megszervezett gyakorlóterületek azóta is jól funkcionálnak, s az évek múlásával egyre több tanulónk helyezkedik el a kerület s a környező kerületek egészségügyi intézményeiben. A Károlyi Kórház, Árpád Kórház, a Városi Kórház, a Rendelőintézetek, a bölcsődék, "kanizsays" tanulókkal teltek meg.

Végzős tanulóink 80 %-a helyezkedik el az egészségügyben, a 20-25 % továbbtanuló pedig az Egészségügyi Főiskolán, az Orvostudományi Egyetemen, vagy tanárképző intézményekben szerez diplomát. Az iskola történetében nagyarányú változás 1990-től, a rendszerváltás után következett be.

Kanizsay Dorottya

Sok nehéz korszaka volt népünk történelmének, de ezek közül is az egyik legnehezebb a Mátyás halálát követő időszak. Pártoskodó nagyurak, vezetésre alkalmatlan köznemesek, a török növekvő veszedelme, szétzúzott központi hatalom, kiürült államkincstár, az ország trónjára leselkedő Habsburgok és a védtelen, kiszolgáltatott jobbágyok keserves jajgatása - ez volt az akkori Magyarország. Ennek a korszaknak, a XVI. század elejének volt gyermeke Kanizsay Dorottya, iskolánk névadója. Életéről keveset tudunk, de a rendelkezésünkre álló adatok bizonyítják, olyan asszony volt, akire méltán lehetünk büszkék mi is, kései unokái. Olyan, akinek sírjára a thermophülai hősök emlékversét kellene vésnünk:

"Megcselekedtem, amit megkövetelt a haza!"

Kanizsay Dorottya - aki gondos neveltetésben részesült - előbb Geréb Péternek, majd annak halála után Perényi Imre nádornak volt felesége, hűséges embere a Hunyadi-háznak. Férjei mellett nehéz élete volt: vezette a hatalmas udvarházat, jó gazdasszony volt, tisztességben nevelte fiait, s megbecsült nagyasszonyként a király, II. Lajos tanácsadója is volt. Nyilvános iskola ekkor még nem létezett, de a szokás - nemesi családok leányaikat híres főúri asszonyokhoz adták nevelőbe - most is érvényesült. Kanizsay Dorottya háza messze földön ismertté lett. A lányok nemcsak a korabeli tudnivalókat sajátították el, hanem emberségre, helytállásra is nevelte a nagyasszony példája őket. Legnagyobb tette azonban az 1526. augusztus 29-i mohácsi csatavesztés után a halottak eltemettetése volt. Amire férfi nem mert vállalkozni, véghezvitte egy gyönge nő. A környék papjaival, 400 jobbágyával közös sírba tétette az elesett hősöket, megadva a végtisztességet nekik. Ez a nemes cselekedete, példamutató élete tette indokolttá a mohácsi csata után 400 évvel azt, hogy iskolánk örök emléket állítson neki azzal, hogy odaírja nevét homlokzatára, őt magát követendő példaképül állítva a leánytanulóknak.
Az 1925/26-os tanévben választotta iskolánk Kanizsay Dorottyát névadójául.

BME Nyelvvizsgaközpont Akkreditált vizsgahelye a Kanizsay!

Örömmel tájékoztatjuk, hogy 2008. szeptemberétől már nem csak a középiskolai nyelvoktatás területén tevékenykedünk, hanem a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem akkreditált vizsgahelyeként nyelvvizsgáztatást is folytatunk. Nyelvtanáraink, több évtizedes középiskolai, felsőoktatási, felnőttképzési és vizsgáztatói tapasztalattal rendelkeznek. Kérjük, tanulmányozza át honlapunkon szereplő kínálatunkat, s ha kurzusaink valamelyike felkeltette érdeklődését, vagy a nyelvvizsgákkal kapcsolatban szeretne tájékozódni, további információkkal szívesen állunk rendelkezésére.

Nyelvvizsga-felkészítés:
Iskolánkban a vizsga saját specális felkészítő tananyagával, nyelvvizsga-felkészítő tanfolyamokat szervezünk.

Ellátandó alaptevékenysége:

82120 Iskolai oktatás
80220 Szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolai oktatás
80400 Egyéb oktatás
Feladata nappali oktatás keretében:
80121-4 Általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás
80221-1 Szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolai oktatás
Feladata felnőttképzés keretében:
80123-6 Általános műveltséget megalapozó iskolarendszerű felnőttoktatás
80223-3 Szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolarendszerű felnőttoktatás
80401-7 Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás, vizsgáztatás
80402-8 Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás
Szakmai program szerinti évfolyamok száma:
- középiskolai oktatás: 4
- szakképző: 3

A projekt az Európai Unió támogatásával,
az Európai Szociális Alap
társfinanszírozásával valósult meg.